Napjainkat erősen meghatározza a koronavírus és az azzal együtt járó változások éppúgy a munkahelyen, mint a magánéletben. Részben vagy egészében home office-ba kerültünk, ami többek között együtt jár azzal, hogy nagyrészt izoláltan végezzük a munkákat, pedig csapatban dolgozunk, emberek munkáját koordináljuk. Ki kellett alakítanunk a gyakran konfliktusokkal járó lakás-munkahely környezetét. Gyakran még a gyerekek is otthon vannak. Finoman elmosódik a határ a munka és a magánélet között. Van, aki nehezen tudja motiválni magát, és van, aki nem tudja abbahagyni a munkát. Közben a szokásosnál erősebben foglalkoztat minket a saját és családunk egészsége. Mindezek a változások, megélések extra bizonytalanságot, feszültséget, diszkomfortot hoznak az amúgy is pörgős életünkbe.
Vegyél egy jó mély levegőt és fújd ki! Ugye egy kicsit jobban lettél tőle?
Szerencsére gyakran észrevesszük, hogy valami nem stimmel, és ezért keressük magunk számára a feszültség levezetésére alkalmas eszközöket. Számtalan tevékenység alkalmas erre a sportolástól kezdve az olvasáson, zenehallgatáson, színezésen, kádazáson át a kutyasétáltatásig.
Azonban gyakran ilyenkor sem tudjuk kikapcsolni a gondolatainkat, pörög a film: miért ezt mondtam, miért azt mondta, mi lesz így holnap, mit mondok majd neki, mi lesz karácsonykor? A múlton és a jövőn való túlzó elmélkedés rengeteg erőforrásunkat felemészti.
Hogyan találjuk meg újra a fókuszt? Hogyan spóroljunk az energiánkkal, töltsük fel újra a tartalékainkat?
Gyakoroljunk éberséget, legyünk tudatosak! Legyünk éberek a jelen pillanatban, legyünk tudatában annak, amit csinálunk, a szándékainknak, a gondolatoknak, a fizikai érzeteknek, az érzéseknek. Ez a mindfulness. Jelenben lenni nem magától értetődő és nem megy egyik pillanatról a másikra. Gyakorlással azonban az éberség a hétköznapok részévé válhat.
Íme ehhez pár egyszerű, kiinduló gyakorlat, ami csak pár percet vesz igénybe. Keress a gyakorláshoz egy csöndes helyet.
Akár a székeden ülve, de a kanapéra lefekve, vagy épp elalvás előtt is elvégezheted az ún. progresszív relaxációt. Kezdd a lábujjaiddal, feszítsd meg őket, tartsd ki a feszítést 5 másodpercig, majd lazítsd el teljesen a lábujjakat. Lazítás után figyeld a testérzeteket. Haladj felfelé, a fejed tetejéig.
Kényelmes ülésben csukd be a szemed és vidd a figyelmed a légzésedre. Figyelheted a légzés hangját, a levegő útját, a mellkas vagy a hasfal mozgását, vagy az orrod alatti területen a szellőt. Fontos, hogy ne befolyásold a légzésed. Ha elkalandozol, szelíden vidd vissza a figyelmed a légzésedre. Állíts be egy időmérőt 5 percre. Ez az egyik legegyszerűbb gyakorlat a jelentudatosság építéséhez.
Kényelmes ülésben tedd az egyik kezed a hasadra, a másikat a derekadra. Csukd be a szemed. Anélkül, hogy erőltetnéd, fújd ki a levegőt a két kezed közül, majd engedd, hogy a belégzésed beáramoljon a két kezed közé. Címkézéssel meg is támogathatod a légzést: belégzés alatt mondd magadban „emelkedés”, kilégzés alatt „süllyedés”. Gyakorolj 5 percig, állíts be egy időmérőt.
Kezdd a napod 15 perc átmozgató jógával! Végezz finoman dinamikus (slow flow) gyakorlatsorokat, például pár könnyed napüdvözletet. A jóga nyújt és erősít, beolajozza az ízületeket, és energikussá tesz.
Legtöbbször az aggodalom, a tagadás vagy az ellenállás az első reakciónk, amikor változás áll be az életünkbe. Pedig az ellenállás csak további feszültséget szül. Legyél inkább kedves és elfogadó saját magaddal. A napod végén, akár ülve vagy fekve, időben visszafelé gondold végig, hogy aznap milyen események történtek veled. Ahogy felidézed az eseményeket, figyeld a megjelenő gondolatokat, testérzeteket, érzéseket. Fogadd ezeket szelíd kedvességgel, mint egy rég nem látott barátot. Haladj végig a napodon, és utána röviden figyeld a légzésed.
Fogmosás közben figyeld hogyan fogod a fogkefét, milyen érzeteket vált ki maga a fogmosás, hogyan állsz közben a talpadon, hogyan veszed a levegőt. Időnként válts kezet és moss fogat a nem domináns kezeddel. Legyél ugyanígy tudatos és válts néha kezet, amikor kevered és iszod a kávéd, kinyitod az ablakot szellőztetéshez, vagy amikor kiválasztod reggel a ruháidat.
A mindfulness éberséget, tudatos jelenlétet jelent. Olyan eszközöket használ, ami növeli a jelentudatosságunk, mint például a légzésfigyelés vagy a napi rutinok tudatos megélése.
A mindfulness a buddhista meditáció nyugati társadalmakba való adaptálására tett kísérletként indult a 70-es évek közepén. Többek között olyan tudósok nevéhez köthető, mint dr. Jon Kabat-Zinn molekuláris biológus, dr. Jack Kornfield klinikai szakpszichológus, és dr. Richard Davidson idegtudós, pszichiáter.
Az előbb bemutatott gyakorlatok hatása mögött nincs semmi hókuszpókusz. Az egyre növekvő számú tudományos kutatások már dokumentálták a mindfulness pozitív hatását.
A légzésfigyelés például javítja az agyunk kapacitását, ezáltal erősítve a koncentrációt, fejlesztve a memóriát. Rendszeres gyakorlása pedig megőrzi a szellemi frissességet, teret ad a kreativitásnak. A tudatos hasi légzés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, így csökkenti a feszültségérzetet, nyugodttá tesz.
Rendszeres meditációval javul az egészséges emberek életminősége, a biológiai, fiziológiai, viselkedési és pszichológiai teljesítménye. Betegeknél pedig csökken az állapotromlás, enyhülnek a tünetek, javul az életminőség, és új irányt ad az életükben gyógyulás után.
Szeretnél a változás és bizonytalanság kezelésére gyakorlatokat tanulni? Bevinni mindezt a munkahelyedre? Kérlek, keress meg!